�szehasonlit� teszt:Bmw 530xd-Mercedes E320CDI 4 matic

Mindenekel�tt pr�b�ljunk meg fel�lemelkedni a k�t m�rka legend�s m�ltj�n, valamint az erre t�k�letesen �p�tkez� PR-munk�n, �s igyekezz�nk �gy megk�zel�teni a k�t aut�t, ahogy azt nagy �rt�k�, tart�s haszn�lati cikk pr�b�ja el�tt kell. T�ny, hogy az aut�v�s�rl�st nem csup�n objekt�v szempontok vez�nylik, s�t a modern aut�ipar �ppen a k�ls�s�gekre �p�t, de mi k�t l�bbal �llunk a f�ld�n, nem hagyjuk, hogy elvak�tson a csillag (vagy a vese), �s a dolgok v�g�re j�runk.

Ilyen elhat�roz�ssal l�ttunk neki a k�t aut� �sszem�r�s�hez, de hamar kider�lt, hogy ezen a szinten m�r nem nagyon van �rtelme egyszer� haszn�lati t�rgyk�nt �sszehasonl�tani �ket. A val�di elt�r�s nem centim�terben vagy l�er�ben m�rhet�, hanem a megfoghatatlan �s nehezen k�r�l�rhat� m�rkaarculatban, valamint (erre nincs m�s sz�) a term�k piaci poz�cion�l�s�ban tapasztalhat�. K�l�n�sen igaz ez annak f�ny�ben, hogy a nemzetk�zi vev�el�gedetts�gi m�r�sek alapj�n fel�ll�tott ranglist�ban a BMW nem sokkal a jap�nok m�g�tt az els� t�zben tal�lhat�, a Mercedes pedig m�g enn�l is h�tr�bb.

Szinte teljesen sima az alja: nagy temp�n�l fontos a t�k�letes aerodinamika

Mindenesetre v�gigcsin�ltunk minden olyan feladatot, amelyekkel a tesztaut�k terepez� k�pess�geit szoktuk felt�rni. Az igazs�ghoz az is hozz�tartozik, hogy a k�t aut�t nem teljesen azonos id�j�r�si k�r�lm�nyek k�z�tt pr�b�ltuk ki; �s az is, hogy ennek val�j�ban semmi k�ze sincs a v�geredm�nyhez. De csak sorj�ban!

Terepj�r�-k�pess�g

A h�ts� gumin l�tszik mi�rt kell ballonosabb abroncs terepre

Az Adventure Parkban mindk�t esetben furcs�n n�ztek r�nk, vajon mi a fen�t keres�nk itt ezekkel az aut�kkal? A k�telyek n�mik�pp igazol�dtak, de az�rt az akad�lyp�ly�n tett l�togat�s ut�n okosabbak lett�nk. A betonr�l lekanyarodva m�r az els� dombig eljutni is el�g volt ahhoz, hogy kider�lj�n: a BMW kem�ny rug�z�sa, kisebb hasmagass�ga �s peres gumijai miatt kifejezetten idegen�l mozog a f�ld�ton. Persze a sz�ria h�ts�kerekes modelln�l jobban viseli az effajta megm�rettet�st, de az akad�lyp�ly�n hamar k�pess�gei hat�raihoz �rkezett.

12,5 centis hasmagas�ggal eddig lehet eljutni

Szem�lyaut�k k�z�l eddig egyed�l a Skoda Octavia 4x4 volt k�pes mindenkit meglep� j� eredm�nyt produk�lni, keresztbe-kasul bej�rta az �sszes akad�lyt. Ehhez k�pest a BMW partra vetett b�lnak�nt igyekezett felk�zdeni mag�t az �tlagos terepj�r�-k�pess�g m�rc�j�nek megalkotott dombon.

Fel�r�rt rendelhet� l�grug�z�s, amivel ilyenkor m�g 3,5 cm-t lehet emelni az aut�n

A m�lyre h�zott els� l�kh�r�t� m�r a megk�zel�t�sn�l majdnem le�rt, de a leggyeng�bb pont m�gsem ez volt, hanem a t�ls�gosan kicsi hasmagass�g (14,8 cm, eggyel t�bb, mint a h�ts�kerekes�; az E5004matic-ban sz�ria, egy�bk�nt fel�r�rt kaphat� AIRMATIC DC l�grug�z�s, amivel 40 km/h alatt tov�bbi 35 millim�terrel emelhet�), az aut� viszonylag hamar felfek�dt a buck�ra. Az �sszker�khajt�si rendszer j�l m�k�d�tt: hi�ba emelkedett leveg�be az egyik ker�k, az aut� m�g sim�n tov�bb tudott menni.

A t�zetesebb vizsg�latn�l kider�lt, hogy az aerodinamikai szempontok el�bbre val�k voltak a kocsi alj�nak v�delm�n�l. Legalacsonyabban, p�ld�ul, h�tul, a differenci�lm� alj�n tal�lhat� hosszanti h�t�bord�k sora van. Ezek h�ban, j�gen nincsenek s�r�l�svesz�lynek kit�ve, de bakh�tas f�ld�ton m�r nem �rt az �vatoss�g.

Feljebb ment, mint a BMW

A Merci itt jelent�sen el�bbre jutott ugyan, de �tkelni vele sem siker�lt. Igaz nem sokon m�lott, az aut� hasa alig a holtpont el�tt fek�dt fel (pedig a 4matic modelleken egy centim�terrel megemelt�k az E oszt�ly szabad magass�g�t). Ekkor v�lt j�l l�that�v�, hogy a Mercedesn�l komolyabban veszik az aut� alj�nak v�delm�t, f�mlapok �vj�k az alj�t �s a kipufog� is j�l el van dugva.

K�vetkez� feladat a f�lkar�j, ahol szint�n viszonylag hamar feladtuk, mindk�t aut�val szinte azonos helyen. Nem az �sszker�khajt�s hat�stalans�ga volt az oka, hiszen az mindk�t kocsiban kifog�stalanul dolgozott, az aut�k alacsony hasmagass�ga miatt azonban nem akartuk t�lfesz�teni a h�rt.

Enn�l kicsit feljebb ment

Ugyanezen megfontol�s miatt maradtunk t�vol a nagy bakh�tas ereszked�st�l is, b�r teljesen nyilv�nval�, hogy technikai �rtelemben nem lett volna probl�ma. A BMW-ben m�g lejtmenetseg�t� automatika is seg�tett volna. �sszker�khajt�si rendszer�k kifinomults�g�nak k�sz�nhet�en mindk�t aut� teljes term�szetess�ggel hagyta maga m�g�tt a homokcsapd�t, b�rmilyen nehez�t�ssel pr�b�ltuk is.

A j�rdaszeg�lyn�l sem �rt vigy�zni

Ezek ut�n k�vetkezhetett volna libik�ka (amit a Skoda szint�n laz�n teljes�tett), de egyik aut�val sem lehetett oda�llni a far�nk�kh�z, mert a l�kh�r�t� alja le�rt. A r�vid erdei s�t�t is legink�bb csak a fot�k kedv��rt tett�k meg, n�h�ny kattint�s ut�n vissza kellett tolatni a BMW-vel.

Pap�rforma: ezek a kocsik legfeljebb a s�ros f�ldutakon vagy havas-jeges aszfalton k�pesek teljes�teni, de ott j�val nagyobb biztons�gban teszik, mint az alapkivitelek. Mindet �sszevetve a Mercedes mutatkozott n�mileg k�zs�gesebbnek offroad k�r�lm�nyek k�z�tt, alj�nak jobb v�delme, magasabb �p�t�sm�dja, illetve kicsit puh�bb �s hosszabb rug�i miatt. A teljes�tm�nyt vagy a hajt�sl�nc kifinomults�g�t tekintve gyakorlatilag nincs k�l�nbs�g.

K�z�ti viselked�s

ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt kell a 4matic

Az �sszker�khajt�s aszfalton is j� szolg�latot tesz, hiszen a BMW-ben 500, a Mercedesn�l 510 Nm-nyi nyomat�krengetegr�l van sz�. A kip�rg�sg�tl� m�k�d�sbe l�p�se n�lk�l azonban �gy is csak sz�raz aszfalton lehet padl�g�zas startot venni, hi�ba a kiv�l� hajt�si rendszerek: a BMW 6,6 m�sodperc alatt gyorsul 100 km/�r�ra, a Merci 7,4 alatt.

A k�l�nbs�g nem nagy, nincs egy m�sodperc, de ez a magabiztos el�ny jellemz� a BMW-re minden szempontb�l, ami az �lvezetes k�z�ton aut�z�st illeti: egy hajsz�llal jobban megy, leheletnyivel prec�zebb a korm�nyz�sa, kem�nyebb a fut�m�ve, �gy �rezhet�en nagyobb a kanyarsebess�ge, �s jobban is uralhat� �ven haladva.

A h�ts� sz�lv�d� feletti c�pauszony-antenna a navig�ci�s rendszer ism�rve

K�z�ti viselked�se szempontj�b�l a BMW m�gsem sokkal jobb aut� a Mercedesn�l, s�t m�g az is lehet, hogy egy�ltal�n nem jobb, egyszer�en m�s. A bajorokn�l minden rendszer a vezet�s �lm�ny�t szolg�lja, borzalmasan gyorsan lehet vele kanyarodni, l�legzetelakaszt�an nagyot gyorsul: majdnem sportkocsi.

Betonon sem j�n rosszul az
�sszker�khajt�s, k�l�n�sen t�len

A Merci ehhez k�pest lomha limuzin (b�r ez is has�t, hiszen nyomat�ka nagyobb, teljes�tm�nye is alig marad el a BMW-�t�l: 228:235), er�s f�kez�sn�l viszont nagyot b�lint; gyors kanyarban biztosan halad ugyan, de a karossz�ria kiss� libeg. Mindennek, vagyis a puh�bb fut�m�nek, persze megvan az el�nye is: m�g a BMW-vel Budapesten k�zlekedni el�g r�z�s �lm�ny, a Merci kimondottan k�nyelmes a k�lv�rosi mell�kutc�kon is.

Pap�rforma: a BMW nagyon k�zel �ll egy sportkocsihoz, mindenk�ppen a legsportosabb preszt�zsaut� a piacon. Az �sszker�khajt�ssal bolondbiztos az 500 newtonm�teres teljes�tm�ny, kimondottan sz�rakoztat�an vezethet� aut� �tlagos k�r�lm�nyek k�z�tt. H�tr�nya, hogy a kem�ny fut�m� rossz �ton m�r zavar�an r�z.

A Mercedes m�r-m�r ellenpont: enn�l k�nyelmesebb k�zleked�eszk�z nemigen van ebben a szegmensben, de az�rt a kezelhet�s�gre sem lehet panasz. A Mercivel r�ad�sul a BMW-n�l n�mileg b�trabban kanyarodhatunk le a beton�tr�l, a k�nyelem mellett a Mercedes ezt k�n�lja pluszban a BMW sportoss�g�val szemben.

Utast�r

M-es sportkorm�nyt minden aut�ba!

Na, ezt azt�n t�nyleg neh�z objekt�ven �rt�kelni, de a t�nyek kedv��rt jegyezz�k meg, hogy a BMW utastere sz�kebb a Merci�n�l, el�l-h�tul egyar�nt, utaz�aut�nak teh�t ink�bb ut�bbi val�. A csomagtart�ja is nagyobb, igaz ez szemmel nemigen l�that�: 540 liter, a BMW-� 520 liter. Az�rt ejts�nk egy sz�t a diz�jnr�l is: a BMW purit�nabbnak hat, de a formatervez�s b�trabb ir�ny�t k�pviseli (k�v�l-bel�l egyar�nt), a Mercedes visszah�z�d�bb, klasszikus hangulat� aut�.

Kicsit nagy a korm�ny �tm�r�je

Term�szetesen mindketten k�pesek a k�nyeztet�sre: a BMW komfort�l�se p�ld�ul megd�bbent�en sokf�lek�ppen �ll�that� (a t�mla fels� harmad�nak d�l�ssz�ge is, 240 ezer forint fel�r�rt), a Merci az �l�sf�t�st kieg�sz�t� �l�sh�t�ssel v�g vissza, illetve hogy j�val t�bb gombbal ugyan, m�gis egyszer�bben kezelhet� men�rendszere van, mint a BMW-nek (a h�res-h�rhedt iDrive magabiztos kezel�s�hez p�rszor v�gig kell olvasni a k�zik�nyvet). A fel�ras term�kek k�n�lat�nak szintj�r�l tal�n elegend� annyit mondani, hogy a BMW tesztaut�ja 4,6 milli� forintnyi extr�val volt megfejelve; viszont a Merdzs�ban tv is volt.

A helyes v�lasz?

Pap�rforma: sz�kebb, de sokkal sportosabb �s modernebb a BMW belseje (�s k�lseje), a Merci a klasszikus �rt�keket k�n�lja formatervben �s hangulatban egyar�nt.

Konkl�zi�

4x4 BMW k�ne  1705 Merci k�ne  898 Audit akarok  469 Nem k�ne egyik sem  342

Minden szinten gy�z�tt a pap�rforma: a BMW k�zel ugyanannyi p�nz�rt (kv�zi 14 milli� forint�rt) j�val nagyobb vezet�si �lm�nyt k�n�l, viszont sz�kebb �s kev�sb� k�nyelmes, mint az arisztokratikusabb E. Mindkettej�k m�szaki tartalma, min�s�ge kifog�stalan, vagyis szigor�an objekt�ven a BMW a jobb v�tel, mert annak alap�ra 300 000 forinttal kevesebb. De egy Mercedes �s egy BMW �sszehasonl�t�sakor neh�z objektivit�sr�l besz�lni, maradjunk ink�bb annyiban, hogy a k�t aut� ugyanazt tudja, csak eg�szen m�s st�lusban.

�gy m�k�dik a 4x4...

...a BMW-n�l

A BMW hossz� kihagy�s ut�n, 1999-ben az X5-tel t�rt vissza az �sszker�khajt�s� j�rm�vek piac�ra. Ma m�r a saj�t fejleszt�s� 4x4-es rendszer m�sodik gener�ci�ja teljes�t szolg�latot minden x jelz�s� BMW-ben, de ez az els� alkalom, hogy az �t�s sorozat is rendelhet� �sszker�khajt�ssal. Az xDrive tulajdonk�ppen annyiban k�l�nb�zik a piacon tal�lhat� t�bbi �sszker�khajt�st�l, hogy sz�lesebb hat�rok k�z�tt tudja v�ltoztatni a k�t tengely k�z�tti nyomat�keloszt�st.

Alaphelyzetben a nyomat�k 60 sz�zal�ka jut h�tra, 40 el�re, de sz�ks�g eset�n a teljes hajt�s mehet a h�ts� kerekekre (pl. nagy sebess�gn�l), vagy ak�r 70 az els�kre. A nyomat�keloszt� rendszer hat�konys�g�t a kip�rg�sg�tl� eg�sz�ti ki, ami (a kerekek elfordul�sa, a hosszanti �s oldalir�ny� gyorsul�s, a perd�let, a motor aktu�lis adatai, a sebess�g, valamint a korm�ny �s a ped�lok �ll�ssz�g�nek f�ggv�ny�ben) teljesen automatikusan seg�ti a vezet�t minden helyzetben.

Az xDrive el�nye tov�bb� a gyors reakci�id�: a rendszer 3 fokos ker�kelfordul�s alatt �rz�keli a megcs�sz�st, �s 0,1 m�sodperc alatt ehhez igaz�tja (az elektronikus vez�rl�s�, t�bbt�rcs�s kuplungon kereszt�l) a nyomat�keloszt�st. A teljes k�r� elektronikai fel�gyelet gyakorlatilag p�tolja a mechanikus differenci�lz�rakat, ugyanakkor lejtmenetseg�t� elektronik�t is k�n�l.

...a Mercin�l

Az �sszker�khajt�s a stuttgartiakn�l is komoly m�ltra tekint vissza, az els� ilyen modellt, egy 124-est 1987-ben mutattak be. T�z �vvel k�s�bb ugyanebben a kateg�ri�ban (vagyis egy E-ben) mutatt�k be a jelent�sen meg�j�tott rendszert, ami az elm�lt �vek finom�t�s�nak k�sz�nhet�en hasonl� m�don m�k�dik a BMW-hez, vagyis alapvet�en teljesen automatikus �s az elektronikai menetseg�t� berendez�sekkel �sszhangban dolgozik.

A legl�nyegesebb k�l�nbs�g az, hogy a nyomat�keloszt�s itt fix 60:40 a h�ts� tengely jav�ra, de a menetseg�t� berendez�s sz�mtalan �rz�kel�t�l kap jelet, aminek alapj�n minden k�zleked�si helyzetben biztos�tott az optim�lis tapad�s. Az E500 �sszker�khajt�s� v�ltozat�n�l a l�grug�z�s (AIRMATIC DC) is az alapfelszerelts�g r�sze, a t�bbi modelln�l fel�ras extr�nak sz�m�t� berendez�s seg�ts�g�vel tov�bbi 3,5 centim�terrel megemelhet� a kocsi karossz�ri�ja.